A mesterséges intelligencia (MI) olyan számítógépes rendszerek képessége, amelyek emberi intelligenciát igénylő feladatokat látnak el, mint a tanulás, következtetés, nyelvi megértés vagy döntéshozatal – anélkül, hogy tudatot feltételeznének. Alkalmazásai rendkívül széles körűek: keresőmotorok, ajánlórendszerek, gépi fordítás, orvosi döntéstámogatás, önvezető járművek, robotika, és a 2020-as évektől a generatív MI, amely szöveget, képet, hangot vagy programkódot hoz létre. A terület önálló tudományágként az 1956-os dartmouthi konferencián indult, majd a kezdeti fellendüléseket több „MI-tél” (kutatási visszaesés) követte; a 2010-es évektől a nagy adathalmazok, a grafikus processzorok és a mély tanulás újra fellendítették, amit a transzformer-architektúra és a nagy nyelvi modellek fejlődése tovább gyorsított. Az MI ma már komoly társadalmi és gazdasági hatást gyakorol, befolyásolva a munkaerőpiacot, a közszolgáltatásokat, a tartalomgyártást és a katonai technológiát, de kockázatokat is hordoz: elfogult döntések, átláthatatlanság, adatvédelmi aggályok, szerzői jogi viták és a dezinformáció terjedése. Emiatt több országban korlátozásokat vezettek be a használatára, és egyes elemzők szerint az ellenőrizetlenül terjedő, MI-generált tartalmak az internet jövőjét is veszélyeztetik.