Az úszó-Európa-bajnokság az Európai Úszószövetség (LEN) által kétévente, tavasszal megrendezett nagyszabású vizes sportesemény, amelyet 50 méteres medencében tartanak, és magában foglalja az úszás mellett a műugrást, a szinkronúszást és a nyílt vízi számokat is. A sorozat története 1926-ig nyúlik vissza, amikor az első Eb-t Budapesten rendezték, és a magyar főváros a közelmúltban háromszor is (2006, 2010, 2021) adhatott otthont a versenynek, míg 2012-ben a visszalépő Antwerpen helyett Debrecen fogadta a mezőnyt. A lebonyolítási rendszer a távoktól függ: a 400 méternél rövidebb számokban előfutamok, elődöntők és döntő van, a hosszabb távokon viszont az előfutamok legjobb nyolc versenyzője egyenesen a döntőbe jut. Az összesített éremtáblázat (1926–2024) szerint a vízilabda 1999-ig volt a program része, azóta külön bajnokságként szerepel, és több ország (például Albánia, Málta vagy Montenegró) még soha nem szerzett érmet. A magyarok kiemelkedően szerepelnek a sportágban, hiszen számos egyéni és csapat Európa-bajnokot adtak, és jelenleg 7 versenyszámban is magyar versenyző tartja az Európa-bajnoki csúcsot. Ez az esemény tehát nem csupán az úszás, hanem az összes vizes sportág legjelentősebb európai seregszemléje, amelynek hazai vonatkozásai is rendkívül erősek.