Az úszás az emberi test önerőből történő vízben való mozgása, amely egyaránt népszerű versenysportként, szabadidős tevékenységként és egészségmegőrző mozgásformaként. Ez az egyik leghatékonyabb edzés, hiszen szinte az összes izomcsoportot megmozgatja, javítja a szív- és tüdőműködést, miközben a felhajtóerő kíméli az ízületeket, így sérülteknek, túlsúlyosoknak és rehabilitációban részesülőknek is ideális. A lebegés a testsűrűségtől függ: a levegővel telt mellkas a felszínen marad, a nők és gyerekek általában könnyebben úsznak, az erősebb csontozatúak pedig nehezebben. A víz ellenállása intenzív munkát tesz lehetővé, de veszélyt jelentenek a pánik, az alkohol, a szívbetegség és a 15 °C alatti hideg víz, amely gyors kihűléshez vezethet. Az úszás története az emberiségig nyúlik vissza: az ókori görögöknél a műveltség fokmérőjének számított, a rómaiak fürdőhálózatokat építettek, a középkorban viszont erkölcstelennek tartották, és csak a 17. századtól fogadták el újra, majd Napóleon katonai kiképzésének is részévé vált.