A Barca folyó (románul Bârsa, németül Burzenbach) Erdély délkeleti részén, a Barcaságban található, és 68,4 kilométeres hosszával a térség leghosszabb folyója; neve a szláv „brza” („gyors”) szóból ered. A vízrendszerét hét havasi patak egyesülése hozza létre, fő forrása a Fogarasi-havasokban található Komisz-csúcs közeléből indul, a Királykő-hegységből és egyesülve végül a Törcsvári-szoros vízgyűjtőjét magába fogadva Barcaföldvártól két kilométerre az Oltba ömlik. A Zernesti-szorosnál még tiszta vize régen pisztrángokat és csillámló csillámpályákat is rejtett, de Zernest után a 19. századi iparosítás (papírgyár, vízimalmok) nyomán erősen szennyezetté vált. 1517-ben a szászok egy 5 kilométeres csatornát építettek a folyó vízének malmokhoz vezetésére, majd az 1533-as nagy árvíz után 1534-ben a medert szabályozták. A völgyben 1641-ben vasbányászat indult, ami a 19. századra elenyészett, 1852-ben pedig Zernesten papírgyár nyílt, ami tovább rontotta a vízminőséget. Érdekesség, hogy Alfred Prox feltételezése szerint Brassó címerében a korona alatt nem gyökér, hanem a Barca folyó stilizált vízrajza jelenik meg.