A vasút egy kötöttpályás közlekedési rendszer, amely vasúti pályából, infrastruktúrából és járművekből áll, és egyszerre szolgálja a személy- és teherszállítást. Fő előnye, hogy az acélkerék-sín kapcsolatnak köszönhetően a gördülési ellenállása nyolcszor kisebb a közúti forgalomnál, így nagy távolságokon és tömeges szállításnál rendkívül költséghatékony, bár a pályaépítés magas költsége és a rugalmatlanság miatt a kisebb, gyors szállítási feladatoknál háttérbe szorult.

A világ vasúthálózata meghaladja az egymillió kilométert, amely fővonalakból, mellékvonalakból és harmadrangú, úgynevezett kisvasutakból áll – utóbbiak közé tartozik a budapesti Gyermekvasút is, amelyet fiatalok irányítanak. Az iparvágányok az ipari üzemeket kötik be a közforgalmú hálózatba, míg a nagy szintkülönbségek leküzdésére speciális vasutakat (fogaskerekű, sikló) alkalmaznak.

A vasút versenyelőnye ma a transzkontinentális áruszállításban és a nagyvárosok közötti személyszállításban mutatkozik meg, azonban a szerepe régiónként eltérő: míg az USA-ban és a FÁK-országokban a teherszállítás dominál, addig az EU-ban és Japánban a személyforgalom a meghatározó. A 19. században a vasút forradalmasította a közigazgatást és a hadviselést, az Európai Unió pedig napjainkban a nemzeti hálózatok összekötésével egy egységes, átjárható Transzeurópai vasúthálózatot kíván létrehozni.