A Magyar Nemzet 1938. augusztus 25-én, Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapításával indult, és csaknem nyolc évtizeden át, egészen 2018. április 11-i megszűnéséig volt az ország egyik legpatinásabb közéleti napilapja. Kezdetben jobboldali, ám határozottan náciellenes szellemiségű lap volt, amelynek munkatársai között olyan neves személyiségek szerepeltek, mint Szekfű Gyula vagy Márai Sándor, ám a német megszállás után, 1944-ben betiltották. A második világháború után a Hazafias Népfront lapjaként működött, majd az 1956-os forradalom idején Nagy Imre kormányának félhivatalos sajtóorgánuma lett, ami miatt 1957-ig szünetelt a megjelenése. Az értelmiség lapjaként nagy visszhangot keltett Illyés Gyula 1977-es, az erdélyi magyarságról szóló cikke, és a lap kiemelkedő szerepet vállalt az 1988–89-es rendszerváltás előkészítésében is. A rendszerváltás után előbb a leghitelesebbnek tartották, később azonban politikai irányvonala többször változott, és a 2018-as országgyűlési választások után szűnt meg. Utódjaként még 2018-ban megalakult a Magyar Hang, míg a megszűnt lap címét 2019 februárjától a Magyar Idők vette át, így a történelmi név tovább él a magyar sajtóban.