A vágy villamosa Elia Kazan 1951-es filmdrámája, amely Tennessee Williams azonos című színműve alapján készült, és főszereplői Vivien Leigh, Marlon Brando, Kim Hunter és Karl Malden. A filmet 1951. szeptember 9-én mutatták be a velencei filmfesztiválon, ahol elnyerte a legjobb színésznőnek járó Volpi Kupát és a zsűri különdíját, emellett 12 Oscar-jelölést kapott, amelyből négyet díjra is váltott, illetve Golden Globe- és BAFTA-díjat is nyert. A történet szerint a törékeny, ám nagyzoló Blanche DuBois (Leigh) New Orleansba érkezik várandós húgához, Stellához, de hamar konfliktusba keveredik a nyers és ösztönös sógorával, Stanley Kowalskival (Brando), aki felfedi Blanche hazugságokkal teli, kétes múltját (harmadrangú hotel, fiatal diák, állásvesztés). A feszültség akkor csúcsosodik ki, amikor Stanley – a film burkolt utalása szerint – megerőszakolja Blanche-t, aki emiatt idegösszeomlást kap, és pszichiátriára szállítják. Az alapműhöz képest a film jelentős eltérése, hogy nem derül ki Blanche korábbi, homoszexuális férje öngyilkosságának tragédiája, illetve itt Stella – a csecsemőjével – a végén elhagyja Stanley-t, szemben a színdarab befejezésével.