A Főszékesegyházi Kincstár Esztergomban, a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház emeletén található, és Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, amely világszínvonalú ötvös- és textilművészeti anyaggal büszkélkedhet. Állandó kiállításán mintegy 400 liturgikus műkincset mutatnak be, köztük a Corvin-kálváriát – amely az ország legnagyobb ékszerkincse –, valamint a Suki-kelyhet és a koronázási keresztet. A kincstár nyilvános múzeumi funkcióját Simor János esztergomi érsek kezdeményezte 1886-ban, és ma már nemcsak kiállítótérként, hanem kutatások, műtárgyvédelmi programok és tudományos publikációk központjaként is működik. A gyűjtemény fő csoportjai közé tartoznak a nemesfémből készült liturgikus eszközök (kelyhek, monstranciák, ereklyetartók), a hímzett textíliák (miseruhák, palástok), valamint a szobrászati munkák és a 19–20. századi modern egyházi művészet tárgyai. Kiemelkedő darab a 13. századi ezüstkereszt, amelyre a magyar királyok koronázásukkor esküt tettek, és a gyűjteményben megtalálhatók a koronázásokhoz használt liturgikus kellékek is. A kincstárban külön terem őrzi a Mindszenty-emlékhelyet, amely korábban az Ószemináriumban volt látogatható.