A biomassza az élő szervezetek által fotoszintézis és más biológiai folyamatok révén létrehozott szerves anyagok össztömege, amely magában foglalja a növények (fitomassza), az állatok (zoomassza) és más élőlények tömegét is. A szárazföldön az elsődleges produkció során évente és hektáronként átlagosan 3,4 tonna szerves anyag keletkezik, ami négyzetméterenként 6250 kJ megkötött energiát jelent, és a biomassza széntartalma eléri az 45–50%-ot. Az elhalt szerves anyag (beleértve a nekromasszát, például az elhalt fatestet) lebomolhat, eléghet, vagy évszázadok alatt felhalmozódva kőolaj- és szénmezőkké alakulhat. Energetikai hasznosítása sokrétű: szilárd (pl. faapríték, pellet, szalma), folyékony és gáz halmazállapotú (pl. biogáz) formában történik, utóbbit anaerob lebontással nyerik. Fontos azonban szem előtt tartani a sorrendet: a biomassza elsősorban élelem, másodsorban takarmány és ipari alapanyag, és csak ezt követően energiaforrás; Magyarországon a teljes primer produkciónak mindössze 6%-a hasznosítható energetikailag. Az energiaválság óta a biomassza megújuló energiaforrásként kiemelt jelentőségre tett szert, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben megújuló és környezetbarát alternatívát kínál.