1. Az akkumulátor- és szárazelemgyártás tudatos állami stratégia eredményeként 2022-re a magyar gazdaság egyik húzóágazatává vált, amellyel az ország a globális termelési kapacitást tekintve a 4. helyre került (2023 elején 40 gigawattóra, a világtermelés 3%-a).
  2. A járműipar elektromos átállása miatt 2022-ben az országba érkező külföldi tőke 73%-a ehhez a szektorhoz kötődött, és 2023 közepére a világ 10 legnagyobb gyártójából már 5 megjelent Magyarországon (köztük a debreceni CATL), ami eltér az EU azon törekvésétől, hogy elsősorban európai szereplőkre építsen.
  3. Az ágazat érdekképviseletét a 2021-ben alakult, Kaderják Péter vezette Magyar Akkumulátorszövetség látja el.
  4. Ugyanakkor a beruházások gyakran társadalmi tiltakozást váltanak ki a termőföld-veszteség és a nagy vízigény miatt (különösen Debrecenben), amelyre a Magyar Tudományos Akadémia 2023 októberében kiadott állásfoglalásában hiányolta a társadalmi egyeztetést.
  5. A 2024-es elektromosautó-kereslet lassulása azonban megmutatta a gazdasági kitettséget: a termelés visszaesése ezres nagyságrendű létszámleépítést és jelentős ipari termelés-csökkenést okozott.
  6. Összességében a stratégia illeszkedik a globális zöldátmenethez, de komoly kihívást jelent a környezeti kockázatok kezelése és a piaci ingadozásokra való érzékenység.