Sávoly Ferenc (1870–1938) magyar meteorológus, egyetemi tanár, a hazai agrometeorológia megalapozója volt. 1906-tól a Meteorológiai Intézetben dolgozott, és az ő kezdeményezésére jött létre 1919-ben az intézet agrometeorológiai osztálya, amelynek első vezetője lett. 1925-től a József Műegyetemen tanította az éghajlattant, majd 1927-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyetteseként, később 1936–37-ben igazgatójaként is tevékenykedett. Kutatásai középpontjában a növénybetegségek és az időjárás kapcsolata, valamint az Alföld fásításának és szélviszonyainak kérdései álltak. Az Az Időjárás című szaklapban 1910–1927 között ő készítette a havi meteorológiai jelentéseket. Számos jelentős művet írt, köztük Az Alföld fásításától és öntözésétől várható bioklimatikus értéknövelésről (1920) és A magyar Alföld szélviszonyai (1921) című köteteit.