A zivatarcellák jellemzően májustól szeptemberig alakulnak ki, de télen is előfordulhat hózivatar, amikor intenzív havazást villámlás és dörgés kísér. Ezeket a jelenségeket magasra törő gomolyfelhőzet jellemzi, gyakran hidegfrontok betörésekor alakulnak ki, és kísérheti őket felhőszakadás, jégeső, valamint 70–100 km/h-s viharos szél. A celláknak több típusa létezik: a sima zivatartól (villámlás, dörgés, eső) a száraz zivataron át (eső nélkül) a heves zivatarig, amelyet intenzív csapadék és jégeső kísér, de van felhőszakadás (rövid idő alatt 10 mm feletti csapadék), jégzivatar és hózivatar is. A meteorológiai szolgálat három fokozatú riasztást ad ki: a citrom figyelmeztet a zivatar lehetőségére, a narancs a szabadban tartózkodás kerülésére int, míg a piros szélsőséges időjárásra hívja fel a figyelmet. A zivatarcellákhoz kapcsolódó jelenségek közé tartozik az egycellás és multicellás zivatar, a zivatarlánc, a szupercella és a tornádó, amelyek a viharok intenzitását és szerkezetét különböztetik meg.