A számítógépes csalás – hivatalos nevén információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás – a magyar Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 375. §-ában szabályozott bűncselekmény, amely az adatok automatikus feldolgozását végző rendszerekbe történő beavatkozást (adat bevitele, módosítása, törlése, a működés befolyásolása) bünteti, ha az jogtalan haszonszerzésre irányul és kárt okoz. Az alapeset három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, de a büntetés fokozatosan emelkedik a kár nagyságától és az elkövetés módjától függően: jelentős kár vagy bűnszövetség esetén 1–5 év, különösen nagy kárnál 2–8 év, különösen jelentős kárnál pedig akár 5–10 év is kiszabható. A törvény kiterjed a hamis vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus fizetési eszközök használatára is, és a külföldön kibocsátott eszközök is azonos védelemben részesülnek. A bűncselekmény története az 1950-es évek végéig nyúlik vissza, főként az USA-ból indult, és ma már leggyakrabban banki számlák ellen irányul. A statisztikai adatok szerint a 90-es évek végén a számítógépes csalások aránya a gazdasági bűncselekményeken belül 1–5% között mozgott, a 2000-es évekre pedig a csökkenő ismertté vált esetszám és a növekvő károk azt jelzik, hogy a bűnözés profi szintre tolódott át, ahol a tettesek ritkábban buknak le, de nagyobb károkat okoznak.