Botránynak nevezzük az olyan eseményt vagy cselekményt, amely megsérti a társadalmi együttélés írott vagy íratlan szabályait, és közéleti zavart okoz – lehet erkölcsi, politikai, gazdasági, de akár sport- vagy sajtóbotrány is. Kiváltó oka lehet társadalmi tiltakozás, figyelemfelkeltés, de gyakran a botrányhős nonkonformista egyénisége is; már Jézust is botrányhősként feszítették keresztre, amint azt az újszövetségi idézet is jelzi. A történelem során a botrányoknak lehetett negatív hatása (például boszorkányüldözést váltottak ki), de pozitív folyamatokat is elindíthattak, ha rávilágítottak egy-egy társadalmi problémára. A bulvármédia gyakran maga gyárt „műbotrányokat” – ezt a szenzációhajhász stílust Pulitzer József és William Randolph Hearst vetélkedése honosította meg a 19. század végén, sárga újságírás néven. Híres történelmi példák közé tartozik a Panama-botrány (amely a „panamázás” szavunkat is adta), a Frankhamisítási botrány és a Watergate-botrány, amelyek mind maradandó nyomot hagytak a közbeszédben és a politikai kultúrában.