A Népszava a magyar baloldali sajtó egyik legrégebbi és legmeghatározóbb orgánuma volt, amely 2026-ig napilapként működött. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban indult, majd 1877-ben jelent meg a Népszava első változata, amely 1880-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) hivatalos közlönye lett. A lap 1905-ben vált véglegesen napilappá Garami Ernő főszerkesztésével, és az első világháború alatt többször betiltották, de mindig újraindult. 1948 és 1989 között a SZOT központi lapjaként működött, majd a rendszerváltáskor privatizálták. A Mediaworks 2026 májusában felmondta a nyomdai és terjesztési szerződést, így a nyomtatott utolsó szám május 28-án, a digitális változat pedig július 4-én jelent meg. A Népszava több mint 150 éves története során a magyar munkásmozgalom és a baloldali gondolkodás egyik legfontosabb fóruma volt.