Az Alzheimer-kór egy súlyos neurodegeneratív megbetegedés, amely a gondolkodás, a memória és a viselkedés fokozatos romlásával jár, és a demencia leggyakoribb oka; nevét Alois Alzheimer német ideggyógyászról kapta, aki 1907-ben írta le elsőként. A betegség világszerte rohamosan terjed: míg 2010-ben 35 millió demens beteget tartottak számon, ez a szám 2030-ra várhatóan 65 millióra nő, Magyarországon pedig mintegy 200 ezer embert érint. Kialakulásában genetikai hajlam, valamint környezeti tényezők (például fejsérülés, magas vérnyomás, cukorbetegség, depresszió) játszhatnak szerepet, és gyakoribb az alacsonyabb iskolázottságúak körében. A pontos diagnózis csak az agy szövettani vizsgálatával állapítható meg, de a mindennapi gyakorlatban tesztekkel és képalkotó eljárásokkal valószínűsítik; a kezelés egyelőre nem gyógyít, csak átmenetileg enyhítheti a tüneteket, bár az amerikai kutató, Dale Bredesen új eredményei reményt adhatnak. Érdekesség, hogy egy 2018-as tanulmány szerint kétszer annyi herpeszvírus található az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, és a kórkép az egyik legköltségesebb betegség a nyugati világban. A lefolyás négy szakaszra osztható, amely során kognitív (emlékezet-, beszéd- és tájékozódási zavar) és nem-kognitív tünetek (depresszió, agresszió, hallucináció) egyaránt jelentkeznek, a várható túlélés pedig a demencia megjelenésétől számítva 3–10 év.