Összefoglaló a Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányokról

Az 1918-as őszirózsás forradalom után, majd a Magyarországi Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltását követően jobboldali ellenforradalmi szervezkedések indultak. Ennek részeként 1919. május 5-én Károlyi Gyula vezetésével megalakult az első, úgynevezett aradi kormány, amelynek tagjait azonban a román hadsereg nagyrészt elfogta. A megmenekültek a francia megszállás alatt álló Szegedre menekültek, ahol május 31-én létrejött az első szegedi kormány, majd június 6-án a második, végül július 12-én P. Ábrahám Dezső vezetésével a harmadik, „nemzeti kormányként” is említett kabinet. Ez utóbbiban Horthy Miklóst nevezték ki a Nemzeti Hadsereg főparancsnokává, és a kormány a Tanácsköztársaság bukása után, augusztus 19-én mondott le a budapesti Friedrich-kormány javára. Ezek az ellenforradalmi kabinetek jogilag illegitimnek számítottak, hiszen a Forradalmi Kormányzótanács volt a törvényes hatalom, így árnyékkormányként működtek, és nevüket is megalakulásuk helyszíne után kapták.