Összefoglaló

Az állam fogalma számos tudományág – így a jogtudomány, a politikatudomány, a szociológia és a földrajz – alapvető kategóriája, ezért meghatározása világnézettől függően is eltérő lehet. A legszélesebb körben elfogadott definíció szerint az állam emberek egy meghatározott földterületen élő, közös kormányzattal és belső–külső szuverenitással rendelkező közössége. A nemzetközi jogban a montevideói egyezmény (1933) rögzíti az állam fogalmi elemeit: állandó népesség, azonosítható terület, működő kormány és a más államokkal való kapcsolatteremtés képessége. A szociológia terén Max Weber meghatározása a legismertebb, mely szerint az állam a fizikai erő legitim használatának monopóliumával bír egy adott területen. A különböző ideológiák – liberalizmus, marxizmus, anarchizmus – eltérően ítélik meg az állam szerepét: a liberálisok korlátozott védelmezőnek, a marxisták az uralkodó osztály eszközének, az anarchisták pedig eltörlendő, elnyomó intézménynek tartják. Érdekesség, hogy a magyar „állam” szó a nyelvújítás korában keletkezett, az „áll” igéből képzett alkotás, amely egy ideig versengett a latin status alapján létrehozott „álladalom” kifejezéssel.