A jogi határzár nem hivatalos jogi fogalom, hanem a 2015-ös migrációs válság idején bevezetett magyar kormányzati intézkedéscsomag köznyelvi elnevezése, amelyet a szeptember 4-én elfogadott 2015. évi CXL. törvény alapozott meg. A törvény szigorította a Büntető Törvénykönyvet: önálló bűncselekmény lett a műszaki határzár tiltott átlépése és megrongálása, az embercsempészés büntetése pedig akár húsz év szabadságvesztés is lehet, miközben gyorsított eljárásokat vezettek be (például tetten érés esetén 8 napon belüli bíróság elé állítás). A menedékkérelmek elbírálása a határon létesített pontokra korlátozódott, ahol a hatóságnak nyolc napon belül döntenie kell, és a bíróság csak hatályon kívül helyezheti a döntést, de nem változtathatja meg azt. A kormány tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet rendelhetett el, amely lehetővé tette állami ingatlanok ideiglenes használatát és bizonyos járművek útdíjmentességét. Az Európai Bizottság 2015. december 10-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a magyar szabályozás korlátozza a fellebbezési jogot, a tolmácsoláshoz való jogot és a bírósági meghallgatást. A kormányzati reakció szerint ez „bosszú” Magyarország ellen (Lázár János), míg Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy vélte, az észrevételek nem érdemi hibát jeleznek.