Összefoglaló a hadseregről

A hadsereg tágabb értelemben az államok és szervezetek által saját érdekérvényesítésük támogatására létrehozott fegyveres erő összefoglaló neve, míg szűkebb értelemben a szárazföldi csapatokra, illetve egyes hadműveleti seregtestekre utal (például a Magyar 2. hadsereg). A modern haderők több haderőnemből állnak, így szárazföldi csapatokból, légierőből és haditengerészetből, de egyes országokban önálló haderőnem a tengerészgyalogság, a honi légvédelem vagy a hadászati csapásmérő erők is – Magyarországon például két haderőnem létezik: szárazföldi csapatok és légierő. A haderőnemeken belül számos fegyvernem található, mint a gépkocsizó lövész, harckocsizó, tüzér, légvédelmi tüzér, felderítő vagy híradó, amelyek speciális harceszközökkel és feladatokkal rendelkeznek. A hadseregek típusai szerint megkülönböztetünk reguláris (szervezett, hivatásos, szerződéses, önkéntes vagy sorozott katonákból álló) és irreguláris erőket, utóbbiak közé tartoznak a partizánok és ellenállók, akik általában könnyű fegyverzettel, helyi szerveződésben működnek, például megszállás esetén a megszálló erők lekötésére. Az irreguláris erők a második világháborúban is fontos szerepet játszottak, és a helyi védelem eszközeként szolgáltak. Összességében a hadsereg fogalma rendkívül összetett, hiszen egyszerre jelölheti a teljes fegyveres erőt, egy haderőnemet vagy egy konkrét hadműveleti seregtestet, miközben szervezeti felépítése és típusai országonként és korszakonként jelentősen eltérhetnek.