A bűncselekmény jogi fogalma a nullum crimen sine lege elvén alapul, vagyis csak az tekinthető annak, amit a törvény előzetesen büntetni rendel. A klasszikus fogalom Franz von Liszt nevéhez fűződik, majd a neoklasszikus irányzat finomította, különválasztva a jogellenességet és a bűnösséget. A magyar Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény a szándékos vagy gondatlan, társadalomra veszélyes cselekmény, amely büntetést von maga után, és bűntettként vagy vétségként minősül. A felelősségre vonás feltétele a 14 éves életkor betöltése és a büntethetőséget kizáró okok hiánya. A fogalom története az 1810-es francia Code Pénal-ig nyúlik vissza, de a német jogtudósok, mint Rudolf von Jhering és Ernst von Beling dolgozták ki a modern elemzési kereteket.