A szélenergia a légkör mozgási energiája, amelyet már évezredek óta hasznosít az emberiség, a vitorlázástól és a 2. századi görög szélkerektől kezdve a 9. századi perzsiai és a középkori európai szélmalmokon át egészen a modern szélturbinákig. A modern szélturbinák ipari méretű szélfarmokon és kisebb, hálózattól távoli létesítményekben is áramot termelnek, miközben nem bocsátanak ki szén-dioxidot, növelik az energiafüggetlenséget, és jól kiegészítik a napenergiát, mivel télen és rossz időben is megbízhatóan működnek. A technológia fejlődésével az előállítási költségek drasztikusan csökkentek az elmúlt két évtizedben, és a Harvard Egyetem kutatói szerint a szélerőművek akár az emberiség teljes energiafogyasztásának többszörösét is képesek lennének biztosítani. Az elektromos áram termelésére a 19. század végén kezdték használni, és a 2010-es évek elejére az egyik leggyorsabban bővülő energiaforrássá vált, évi 20% körüli kapacitásnövekedéssel. Magyarországon 2025-ben 172, a hálózatra csatlakoztatott szélturbina működik, összesen 329 MW teljesítménnyel, és a 2024-es pályázatnak köszönhetően újabb 695 MW-nyi kapacitás épülhet (például Vadosfa térségében), így az ország ipari méretű szélerőműveinek összteljesítménye hamarosan meghaladja az 1 GW-ot.