Molnár János (1759–1831) orvosdoktor, Fejér megye főorvosa volt, aki Balháson született és Székesfehérváron hunyt el. Bölcseleti és teológiai tanulmányai után hosszú európai utazást tett, többek között Svájcban (Zürich, Basel, Bern) is 11 hónapot töltött, majd Pesten és Bécsben képezte magát orvosként. Hazatérve 39 éven át praktizált Székesfehérváron, ebből 18 évig a megye rendes első orvosaként. Legjelentősebb munkája az 1814–1818 között megjelent kétkötetes Orvosi törvény, amely olyan különleges témákkal foglalkozott, mint a hermafroditák keresztelése, a boszorkányok, a szerelempoharak, a válás vagy az állatok fajzása. 1831-ben, 20 hónapos vizibetegség (vízkór) után hunyt el.