A Gauntlet hadművelet (1941. augusztus 25. – szeptember 3.) a szövetségesek egyik sikeres akciója volt a második világháborúban, amelynek célja a Norvégiához tartozó Spitsbergen sziget szénbányáinak megsemmisítése volt, hogy azokat a németek ne használhassák. A hadműveletet a németek norvégiai és szovjetunióbeli előrenyomulása tette szükségessé, ezért a britek, szovjetek és a norvég királyi ház egyetértésével döntöttek a bányák elpusztításáról és a lakosság evakuálásáról. A szigetre küldött, többnyire kanadai katonákból álló 645 fős csapat ellenállás nélkül szállt partra, majd használhatatlanná tette a longyearbyeni és barentsburgi szénmezőket, miközben mintegy 2000 szovjet bányászt Arhangelszkbe, a norvég lakosokat pedig Nagy-Britanniába szállították. Az akció veszteségek nélkül zárult, és bár a németek később partra szálltak a szigeten, a bányák nélkül már csak egy meteorológiai állomást tartottak fenn ott a háború végéig. A hadművelet érdekessége, hogy a szövetségesek 1000 tonna szenet szándékosan érintetlenül hagytak, arra az esetre, ha a jövőben ismét szükségük lenne rá a térségben.