Horthy-ajánlat néven vált ismertté az a kezdeményezés, amelyet Horthy Miklós kormányzó indított 1944 júliusában, és amelynek keretében Magyarország a nemzetközi segélyszervezeteket ösztönözte a koncentrációs táborokba irányuló szállítmányokra, valamint felajánlotta a zsidók – elsősorban a gyerekek – evakuálását Palesztinába és Svédországba. A magyar kormány meglepő módon a németek hozzájárulását is megszerezte, és körülbelül 40 ezer ember távozását engedélyezte volna, de az akció végül elbukott.

A kudarc fő oka az volt, hogy az Egyesült Államok nem volt hajlandó megváltoztatni bevándorlási törvényeit, Nagy-Britannia pedig a palesztinai arabok ellenkezésére és technikai problémákra hivatkozva hetekig tartó jogi vitákba és időhúzásba kezdett, amelyek során még azt is felvetették, hogy az egész ajánlat a Gestapo trükkje lehet. Bár az ajánlatot augusztus 17-én hivatalosan elfogadták, a Nemzetközi Vöröskereszt értesítésére csak szeptember 5-én került sor, ám addigra Románia és Bulgária már kilépett a háborúból, és a szovjet front bezárta a menekülési útvonalat. A kezdeményezés így gyakorlatilag teljes kudarcot vallott, a Jad Vasem értékelése szerint azonban mégis jelentős hatást gyakorolt a magyarországi zsidómentő tevékenységekre, mivel jelezte a kormányzati szándékot és teret adott a további mentési erőfeszítéseknek.