Az 1950-es megyerendezés óta 19 megyére osztott Magyarország közigazgatási egységeit 2023. január 1-jétől hivatalosan vármegyének nevezik, de az Alaptörvény 2026. október 1-jétől hatályos módosítása értelmében ismét a megye elnevezés tér vissza. A (vár)megyék Budapest főváros mellett az ország nagyobb közigazgatási területi egységei, amelyek járásokra, azok pedig városokra és községekre tagolódnak tovább. Az ország népsűrűsége átlagosan 105 fő/km², de ez erősen változó: a főváros és a nagyvárosok (Debrecen, Szeged, Pécs) sűrűn lakottak, míg a vidéki területeken alacsonyabb a népsűrűség, ahol az elöregedés és a fiatalok elvándorlása jellemző. Az egészségügyi mutatók, mint a várható élettartam és a medián életkor, az életmódtól, az egészségügyi ellátástól és a demográfiai trendektől (például a születésszám csökkenésétől) függenek, míg a kórházi ágyak száma a rendszer kapacitását tükrözi. A gazdasági teljesítményt tekintve a (vár)megyék GDP-adatai 2022-re vonatkozóan az OECD statisztikáiban érhetők el, mind összértékben, mind pedig az egy főre jutó GDP tekintetében.