Horváth Cirill József (1865–1941) magyar irodalomtörténész, ciszterci szerzetes és egyetemi tanár volt, aki Veszprémben született és Balatonalmádiban hunyt el. Pályafutását a ciszterci rendben kezdte: 1882-ben lépett be Zircen, majd Innsbruckban és Budapesten tanult, 1889-ben szentelték pappá. Tanított Baján és Egerben, de 1897-ben kilépett a rendből, ezután református gimnáziumokban, majd budapesti reáliskolában dolgozott, ahol 1911 és 1930 között igazgatóként tevékenykedett. A Magyar Tudományos Akadémia 1912-ben levelező, 1925-ben rendes tagjává választotta. Jelentős munkái közé tartozik a régi magyar irodalom történetéről írt összefoglalója, Temesvári Pelbárt kutatása, valamint Ady Endre hitéről és erkölcséről szóló könyve. Emellett közreműködött a Régi Magyar Költők Tára egyik kötetének új kiadásában is.