A Hosszúréti-patak (más néven Kő-ér) a Duna jobb oldali mellékvize, amely 17 kilométer hosszan, állandó vízfolyásként szeli át a budapesti agglomerációt. A forrása a biatorbágyi erdőben ered, majd Biatorbágy, Budakeszi, Törökbálint és Budaörs érintésével gyűjti össze a medencék vizeit, végül Kamaraerdőnél lép a fővárosba, és Albertfalva–Budafok határán torkollik a Dunába. Vízgyűjtő területe mintegy 114–123 négyzetkilométer, és bár alapvetően vízhiányosnak számít, a rövid, heves esőzések komoly árvizeket okozhatnak rajta. Az első jelentős mesterséges tó, a Törökbálinti-tó 1970-ben jött létre a patak felduzzasztásával. A beépítettség és a növényzet visszaszorulása rontja a vízszállító képességet, amire a 2010. május 30-ai felhőszakadás volt a legmarkánsabb példa, amikor Törökbálint és Budafok is súlyos árvizet szenvedett, sőt a 41-es villamos pályája is víz alá került. A patakba torkollik többek között a Dulácska-patak és a Budakeszi-árok is, amelyek a vízgyűjtő rendszer fontos elemei.