Cseh László (becenevén Cseh Matyi, 1910–1950) a magyar labdarúgás kiemelkedő csatára volt, aki az 1930-as években a Hungária (MTK) színeiben érte el legnagyobb sikereit: kétszeres bajnok, kupagyőztes és kétszeres gólkirály lett, az 1936–37-es szezonban pedig 36 góllal Európa legeredményesebb góllövője volt. A válogatottban 1932 és 1939 között 34 mérkőzésen 15 gólt szerzett, és tagja volt az 1938-as világbajnokságon ezüstérmes magyar csapatnak, bár pályára nem lépett. Játékát tökéletes technika, nagy játékintelligencia és félelmetes gólerő jellemezte, amit a szakma is elismert – Szepesi György később az egyik legtechnikásabb magyar futballistának nevezte. Pályafutása végén rövidebb időszakokra megfordult a Kispest, a Szeged és a Gamma csapatában, majd 1946-tól edzőként dolgozott (Kaposvári MTE, Fások SE). 1950-ben, mindössze 39 évesen hunyt el Budapesten, de a magyar futballtörténet egyik legnagyobb egyéniségeként maradt emlékezetes.