A halál biológiai értelemben az élő szervezet komplex működésének visszafordíthatatlan leállása, amely minden földi élőlény számára elkerülhetetlen. Az orvostudomány megkülönbözteti a klinikai halált, az agyhalált és a biológiai halált (exitus), míg a magyar jog (1997. évi CLIV. törvény) a légzés, keringés és agyműködés teljes megszűnéseként határozza meg. A halál azonban nem csupán fiziológiai jelenség, hanem az emberiség egyik legnagyobb létkérdése, amely köré a vallások és filozófiák épülnek; Turay Alfréd szerint a lélek és a test egysége alkotja az ember lényegét. Termodinamikai szempontból az élő szervezetek rendkívül alacsony entrópiájú (rendezett) rendszerek, amelyek ezt az állapotot a környezet rendezetlenségének növelésével tartják fenn. Amikor ez a kényes egyensúly felborul, beáll a biológiai halál, ami a szervezet lebomlásához, azaz a termodinamikailag valószínűbb rendezetlen állapot eléréséhez vezet.