Boldog Gizella (vagy Bajor Gizella) bajor hercegnő, I. István felesége volt, akivel 996-ban kötött házasságot, így ő lett Magyarország első királynéja, miután férje felvette a koronát. A kereszténység terjesztésében kiemelkedő szerepet vállalt, és nevéhez fűződik az a székesfehérvári bazilikának ajándékozott miseruha, amelyből a magyar koronázási palást lett – ez az egyetlen hiteles, hímzett portré, amely megőrizte István király, Imre herceg és az ő alakját. Házasságából két fia született, de csak Imre herceg élte meg a felnőttkort, aki azonban fiatalon, egy vaddisznóvadászat során vesztette életét. István halála után a trónbitorló Orseolo Péter és Aba Sámuel is méltatlanul bántak vele, ezért visszatért Bajorországba, ahol a passaui Niedernburg-apácakolostor főnökasszonya lett, és ott hunyt el 1065. május 7-én. Sírja később népszerű zarándokhellyé vált, és bár már régóta boldogként tisztelték, X. Piusz pápa hivatalosan csak 1911-ben avatta boldoggá – emlékét többek között a Münchenben őrzött Gizella-kereszt is őrzi.