Krausz Ferenc (Mór, 1962) Nobel- és Széchenyi-díjas magyar fizikus, aki Németországban él és kutat, jelenleg a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, valamint az MTA külső tagja. Nevét világszerte az attofizika megalapozójaként ismerik: kutatócsoportjával elsőként hoztak létre attoszekundumos fényimpulzusokat, amelyekkel valós időben tudták feltérképezni az elektronok atomon belüli mozgását, ezért "az elektronok lesipuskásaként" is emlegetik. Ezért a forradalmi munkájáért 2023-ban megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Pierre Agostinival és Anne L'Huillier-rel, előtte pedig, 2022-ben, a fizikai Wolf-díjat is elnyerte. Pályafutása során a BME-n és az ELTE-n tanult, ahol Simonyi Károly és Marx György gyakoroltak rá mély hatást, majd a Bécsi Műszaki Egyetemen habilitált, és 2003 óta a müncheni Max Planck Intézetet irányítja. A kétkezi munkás szülők gyermekeként indult, de szorgalmával a világ egyik legismertebb kutatója lett; 2025-ben lelkiismereti okokra hivatkozva lemondott az Orosz Tudományos Akadémia tagságáról is.