Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén fekszik; hét országgal határos (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria), fővárosa és legnagyobb városa Budapest. Az ország népessége a 21. században 10 millió alá csökkent, hivatalos nyelve a magyar, amely az uráli nyelvcsalád legnagyobb tagja. Magyarország számos nemzetközi szervezetnek tagja – többek között az EU, a NATO, az OECD és az ENSZ –, valamint a Visegrádi Együttműködés egyik alapítója. Természeti kincsei közé tartozik a világ egyik legnagyobb termálvízkészlete, Közép-Európa legnagyobb tava (a Balaton) és legnagyobb füves síksága (az Alföld). A lakosság általános társadalom- és nyugdíjbiztosításban részesül, az alap- és középfokú oktatás ingyenes, de a felsőoktatás tandíjas (bár ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető). Bár nemzetközi rangsorokban (életminőség, innováció, globális béke) közepesen jól szerepel, demográfiai krízissel küzd, és az EU-ban az egyik legalacsonyabb átlagfizetéssel és minimálbérrel rendelkezik. A magyar államiság Szent István megkoronázásáig (1000) nyúlik vissza; az 1920-as trianoni békeszerződés után az ország elvesztette területének 71%-át és lakosságának 58%-át, majd a második világháborút követően szovjet megszállás alá került. Az 1956-os forradalom és az 1989-es páneurópai piknik – amelyen keletnémetek menekültek Nyugatra – ismét a világpolitika középpontjába állította az országot.