A politika szó az ókori görög polisz (városállam) kifejezésből ered, és magyarul lényegében a közéletet jelenti, amelyben mindenki részt vesz, akár aktívan, akár passzívan. Lényege a társadalmi csoportok küzdelme az állami hatalom megszerzéséért és befolyásolásáért, amely két fő színtéren zajlik: belpolitikában (országon belül) és külpolitikában (nemzetközi térben). A politika szereplői lehetnek egyének, érdekcsoportok, mozgalmak vagy a választópolgárok, és két alapvető felfogás létezik: az egyik szerint a hatalom befolyásolhatatlan, a másik szerint viszont a polgároknak joguk és kötelességük részt venni a közügyekben. Célja lehet a társadalom legkedvezőbb szabályozásának megteremtése vagy egy törvényesített uralmi rendszer fenntartása, miközben a politikai ideológiák mindig valamely társadalmi csoport érdekeit tükrözik. A szónak van egy másik, gyakran használt jelentése is, amely az angol policy szónak felel meg, és irányelveket jelent, mint például a gazdaságpolitika vagy az emlékezetpolitika. Végül érdemes megemlíteni Immanuel Wallerstein világrendszer-elméletét, amely szerint a félperiférikus államok elitjei gyakran megosztottak a centrumhoz való felzárkózás és a nemzeti hagyományok hangsúlyozása között.