Oroszország föderatív felépítése – Az 1993-as alkotmány értelmében az Oroszországi Föderáció 89 egyenjogú alanyból állt, amelyek száma a területi összevonások nyomán mára 85-re csökkent. A szubjektumok – köztársaságok, határterületek, területek, autonóm körzetek és szövetségi városok – élén helyben választott kormányzó áll, akinek kinevezését az elnök hagyja jóvá, és mindegyik két-két képviselőt küld a Szövetségi Tanácsba. A beosztás az OSZFSZK örökségén alapul, de 1992-ben Csecsen-Ingus kettévált, 1994-ben pedig egy határkiigazítás történt. A 21 köztársaság közül 17 egykori autonóm szovjet köztársaságból alakult, négy pedig autonóm területből (Adige, Altaj, Karacsáj-Cserkesz, Hakasz). A kilenc határterület létrejöttében fontos szerepet játszottak a 2005–2008 közötti egyesülések, például a Permi (2005), a Krasznojarszki (2007) és a Kamcsatkai (2007) határterület kialakulása. A rendszámtáblákon is megjelenő kódok teszik azonosíthatóvá az egyes szubjektumokat, hasonlóan Franciaország vagy Törökország gyakorlatához.