Gonda György (eredetileg Geiszler Miklós György) 1923-ban született Szombathelyen, és 2000-ben hunyt el ugyanott; jogászként, környezetvédelmi és területfejlesztési szakemberként, valamint főiskolai tanárként tevékenykedett, de legismertebb politikai szerepvállalásairól, hiszen hosszú évekig volt Vas megye tanácselnöke és országgyűlési képviselője. A második világháború idején munkaszolgálatra hurcolták, ahonnan megszökött, édesanyja pedig Auschwitzban vesztette életét – ez a tragikus sors mélyen meghatározta életét. Tanulmányait a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust 1965-ben. Politikai pályafutása a szociáldemokrata párttól indult, majd a kommunista párt megyei vezetője lett; 1957 és 1978 között Vas megye tanácselnökeként, 1963 és 1980 között pedig országgyűlési képviselőként dolgozott. Szakmai téren a lakásgazdálkodás területén is jelentős szerepet vállalt, több minisztériumban vezető beosztásban dolgozott, és az 1956-os forradalom után a fővárosi épületkárok felmérésével is megbízták. Életműve szorosan összefonódott a magyar szocialista korszak közigazgatásával és területfejlesztésével, így a korabeli megyei és országos politika egyik meghatározó alakja volt.