Split (régi magyar nevén Spalató) Horvátország második legnagyobb városa, Dalmácia igazgatási és gazdasági központja, amely a Jadro és Žrnovica folyók torkolatánál fekszik. A város neve a latin palatium (palota) szóból ered, mivel Diocletianus római császár 293 és 305 között hatalmas, 38 700 négyzetméteres palotát építtetett itt, ahová lemondása után visszavonult. A 7. században a közeli Salona lakossága a népvándorlás elől a palota falai közé menekült, így alakult ki a város, amely 1105-ben Könyves Kálmán hadjárata során diplomáciai úton került magyar uralom alá. A magyar kapcsolat erős volt: 1242-ben IV. Béla is ide menekült a tatárok elől, és lányait, Katalint és Margitot a spliti székesegyházban temették el. A város sorsa ezután gyakran változott: Velence, Bizánc és a magyar királyok is birtokolták, míg 1420-ban végleg Velence fennhatósága alá került. Ma Split Dalmácia legnagyobb városaként fontos közlekedési csomópont, és a Diocletianus-palota a világörökség része, amely a város történelmi magját képezi.