Az árvíz a folyóvíz medréből való kilépését jelenti, amit meg kell különböztetni az áradástól, amikor a vízszint emelkedik ugyan, de nem önti el a környező területeket. A keletkezési okok szerint három fő típusát különböztetjük meg: a jeges árvíz (pl. az 1838-as pesti árvíz), a hóolvadás okozta tavaszi árvíz (mint a 2006-os dunai árvíz) és a nagy esőzésekből eredő zöldár. Magyarországon számos nevezetes árvíz történt, köztük az 1879-es szegedi tiszai árvíz, valamint a 2013-as és 2024-es budapesti dunai árhullámok, míg külföldön Velencét (2019) és Drezdát (2002) sújtotta jelentős árvíz. Az árvízjelzés lényege, hogy a felsőbb folyószakaszok vízállásából következtetnek az alsóbb szakaszokon várható vízmagasságra. Különösen veszélyes a villámárvíz, amelyet rövid, heves esők váltanak ki, és amelynek vízhozama órákon belül akár több százszorosára is nőhet – gyakorisága a szélsőséges időjárás miatt egyre növekszik.