A munkaerőpiac a munkaerő adásvételének színtere, ahol a kínálatot a munkát keresők, a keresletet pedig a munkaadók jelentik. A két oldal egyensúlyának hiánya munkaerőhiányt (a munkavállalóknak kedvező) vagy munkanélküliséget (a munkaadóknak kedvező) eredményez. Míg korábban a munkavégzés kényszeren alapult, a kapitalizmusban a munkaerő áruvá vált, amelynek árát – a bért – önkéntes alku és az állami szabályozás határozza meg (bár a marxizmus ezt vitatja). A munkaerő-keresletet a vállalkozások munkahelyteremtése, valamint az állami közfoglalkoztatás befolyásolja; a közhatalom feladata, hogy kedvező feltételeket (jogbiztonság, oktatás, infrastruktúra) teremtsen a beruházásokhoz. A munkaerő-kínálatot diákok, munkanélküliek, nyugdíjasok alkotják, akiknek támogatását állami tanácsadás, képzés és közvetítés segíti. Ezt a területet a munkagazdaságtan (közgazdaságtan részterülete) vizsgálja.