A Hold a Föld egyetlen természetes holdja, amely átlagosan 384 402 kilométerre kering tőlünk, és a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja, átmérője a Föld negyede. Felszíni gravitációja mindössze a földi hatoda, és a légkör hiánya miatt az égboltja nappal is fekete, ráadásul kötött keringése révén mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk. A Holdat már az ókorban is istenként tisztelték (például Szeléné vagy Luna alakjában), és 1946-ban magyar és amerikai kutatóknak sikerült először radarhullámokat visszaverniük róla. A szovjet Luna-program szondái érték el először: a Luna–1 1959-ben elrepült mellette, a Luna–9 pedig 1966-ban hajtotta végre az első sima leszállást. Az amerikai Apollo-program keretében először az Apollo–8 repült Hold körüli pályára 1968-ban, majd az Apollo–11 legénysége, Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án lépett először a felszínére, és eddig összesen 12 űrhajós járt ott, de a 2020-as évek közepén az Artemis-program újra embert küldene oda. A "hold" kifejezés ma már minden bolygó körül keringő égitestet jelöl, a Hold pedig az egyetlen Földön kívüli égitest, ahol ember járt.