2004. augusztus 5-én hatalmas robbanás rázta meg Törökbálintot, amikor a Pyro-Technic Kft. korábbi Mechanikai Művek területén lévő raktárában felhalmozott mintegy 50 tonna pirotechnikai eszköz detonált. A balesetben hárman meghaltak és hatan megsérültek, a légnyomás jelentős anyagi károkat okozott (ablakok, tetők rongálódottak), a törmelék pedig az 5 kilométerre lévő 7-es főútra is kiszóródott, sőt a detonáció a 7 kilométerről működő szeizmográfok is rögzítették.

A helyszín a köznyelvben „petárdagyár"-ként terjedt el, azonban valójában csak raktározás folyt, és a tragédia oka a hatóságilag teljesen elszabódó működés volt: az épületek átépítéséhez, valamint a pirotechnikai tároláshoz hiányzott az engedély, a raktárban nem volt tűzjelző, víz vagy szikramentes padozat, és az előírt ősztok védelmi előírások sem teljesültek.

A rendőrség 2005-ben zárt le nyomozást, feltételezése szerint a balesetet a munkásain okozták, akik a cég vezetőinek utasítására 150 petárdát akartak összeszerelni, és a könnyen gyúlékony anyagok gondatlan mozgatása (dörzsölés, csúsztatás) kiváltotta a láncreakciót. Az eset mögött szabálytalan, engedély nélkül tárolt fekete lőpor és egy 2002-es tűzvédelmi kifogás is húzódott, amelyet azonban nem vettek kellően komolyan.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb ipari baleseteként nyilvántartott tragédia azóta intő példaként szolgál arra, hogy a raktározás hiányos felügyelet és szabályszegés végül katasztrófához vezethet.2004. augusztus 5-én hatalmas robbanás rázta meg Törökbálintot, amikor a Pyro-Technic Kft. raktárában felhalmozott mintegy 50 tonna pirotechnikai eszköz megsemmisült, a balesetben hárman életüket vesztették, hatan megsérültek. A detonáció ereje a környéken több épületet megrongált, nyaralók és autók égtek ki, sőt a törmelék még az 5 kilométerre lévő 7-es főútra is átrukott, a szaktív műszerek a helyszíntől 7 kilométerre mérték a föld lökést.

A helyszín a köznyelvben „petárdagyár"-ként terjedt el, de azonnal ez pontatlan: a területen nem gyártás, csupán tárolás folyt, a hatóságok azonban a működést sem engedéllyezett, mivel az épület nem felelt meg tűzvédelmi előírásnak (hiányzott a tűzjelző, a szikramnetes padozat és a vízellátás is), sőt a raktárban engedély nélkül fekete lőport is tároltak.

A rendőrségi nyomozás azt feltárta, hogy a robbanás közvetlen azzáját a gondatlan munkavégzés okozhatta: a cég vezetői utasítására a munkások a megrendelt petárok összeszereléséba kezdték, és a gyúlékony anyagok mozgása (csúsztatás, dörzsölés) indíthatta el a tragédiát. Az esemény, amely az ezedforduló után Magyarország egyik legsúlyosabb ipari balesete lett, tragikus érpelemmel emlékeztet arra, hogy a biztonsági normák figyelmen kívül hagyása akár a kis területen is katasztrófához vezethet.