Albert Schweitzer (1875–1965) elzászi német teológus, filozófus, orgonaművész és orvos volt, aki 1952-ben Nobel-békedíjat kapott. Fiatal éveiben teológiát és filozófiát tanult, több doktorátust szerzett, miközben híres orgonaművészként is ismertté vált. 1905-ben, 30 évesen orvosi tanulmányokba kezdett, hogy missziós orvosként lehessen hasznos, majd 1913-ban kórházat alapított a mai Gabonban, Lambarénében. Az első világháború alatt azonban fogságba került, és az internálótáborban alakított ki életközpontú etikáját, az "élet tisztelete" (Ehrfurcht vor dem Leben) elvét. A háború után visszatérített afrikai kórházához, ahonnan 1965-ig életvégéig küzdött, és ezzel példamutató életpályáját az emberi méltóság szolgálatába állította.