Szeged Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld központja, amely a Tisza és a Maros találkozásánál fekszik, és már a rómaiak is Partiscum néven alapítottak itt települést. A középkorban a sószállítás fontos állomása volt, 1498-ban szabad királyi város lett, de a török uralom után az 1879-es árvíz szinte teljesen elpusztította – a nemzetközi segítséggel történt újjáépítés alakította ki mai városképét, és ekkor fogadalomból épült a szegedi dóm (1930). Ma a város meghatározó tudományos és kulturális központ: a Szegedi Tudományegyetem mintegy 25 ezer hallgatóval működik, és olyan neves rendezvényeknek ad otthont, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok, amelyek évente közel 200 ezer látogatót vonzanak. A város neve valószínűleg a „sziget” szóból ered, mivel a folyók által körülölelt szigeteken jött létre, és Magyarország legmélyebben fekvő településeként is ismert. Elhelyezkedése a magyar–szerb–román hármashatár közelében fontos közlekedési csomóponttá teszi, ami tovább erősíti a régió gazdasági és kulturális kapcsolatait. A pezsgő kulturális élet, a nyitott szellemiség és a kutatás-fejlesztés kiemelt szerepe miatt Szeged vonzó célpont a fiatalok és a szakemberek számára egyaránt.