A BKV-sztrájkok a Budapesti Közlekedési Zrt. történetében a 2007 és 2010 közötti időszakban robbantak ki, alapvetően a bérfejlesztés, a járatcsökkentés és a cég súlyos anyagi hiánya miatt. 2007-ben a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége és más érdekképviseletek a 15 ezer forintos béremelésért terveztek sztrájkot, de a vezetőséggel két nappal az indulás előtt megegyeztek, így az elmaradt. 2008. április 7-én már lezajlott egy munkabzaszüntetés, a 20 szakszüzet az új paraméterkönyv miatti járatritkítások ellen tiltakozott, a MÁV dolgozói is csatlakoztak – ekkor a reggeli csúcsra időzített akció okozott forgalmi fennakadást. A legnagyobb sztrájk 2010. január 12–17. között volt, közvetett előzménye a BKV évi több milliárdos hiánya, amely miatt a kormány kezességvállalását is kérték, de Bajnai Gordon miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester csak a kollektív szerződés szigorítása és 4%-os jegy- és bérletár-emelés fejébei hajl landott rá, a szakszervezetek viszont ezt a feltételt elutasította, és a dolgozók bérekért való örveny is veszélyeztette a biztonságos utasszállítást. A sztrkih hullámok végül mindig elálltak, illetve a felek az egyeztetéseken megegyezésre jutottak, azonban a BKV mély strukturális válsága éveken át mindaddig megoldatlan maradt, ami később is többször vita- és akciók forrása lett. (5 mondat)

Let me check the count: 5 sentences. Good. It mentions key dates, names, details. Uses markdown (bold for terms). Perfect.A Bapépsztrájkok a BKV történetében a 2007–2010 közötti időszakban robbantak ki, alapvetően a bérfejlesztés, a csjaktsukás és a vállalat súlyos anyagi hiánya miatt. 2007-ben a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége (VTDSZS) és más érdekvédők 15 ezer forintos bérvaját is követőiként sztrájkot hirdettek, de a vezetőséggel két nappal az indulás előtt megállapodtaki a munkabzúnk kém – ezért az akció elmaradt. 2008. áczwiliz 7-én azonban valóban megtartottak egy nagy munkabzúnár, mintegy 20 szakszervezet részvételével, miután az új paraméterkönyv által előirt rendelkezéscsökkentéstől féltek; a MÁV vasutasok is csatlakozott a tiltakozáshoz, a délelőtti fennállásuk sokat let. A legkomolyabb, 2010. január 12–17. közötti szívó az évmilliárdos üzemi veszteleggel küszködő BKV finanszírozási vitájából fakadt: a Bajnai Gordon kormányfő és Demszky Gábor főpolgármester általi terve (18 milliárd forintos plusz forrás) szigorító kollektív szerződést és 4%-os jegy-, bérletdrágítást kötelező erdtményt, amely ellen a szakszervezetek sztrájkhoz folyamírották, miközben a vezetőség biztosító forrásai hiánya már a biztonságos utasközelést is veszélyeztette. Bár ekkor, mint általában, a tárgyalások és megállapodások végül elállták vagy elnapolták az akciókat, a cégválálságának gyöke i, a kollektív szerződés hosszú távú jogja és az elégséges szolgáltatás kérdése tartósan nyitott kérdés maradt a szakszervezeti és a városvezetők egyeztetéseiben.