A Monetáris Tanács a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve, amelynek elsődleges feladata a jegybanki kamatok meghatározása az árstabilitás védelme érdekében, ezzel közvetlenül befolyásolva a forint árfolyamát és a kereskedelmi bankok hitel- és betéti kamatait. A testületet a 2001. június 19-én elfogadott jegybanktörvény hozta létre (elődje, a jegybanktanács, nem volt valódi döntéshozó szerv), jelenleg 9 taggal működik, akik hat éves megbízatást kapnak, és havonta legalább kétszer üléseznek – rendkívüli esetekben, mint a 2008-2009-es globális válság időszakában, akár 3 százalékpontos kamatemelésre is sor kerülhet. A 2004-ben, a Gyurcsány Ferenc-kormány idején a testületet négy új külső taggal bővítették, és a kinevezési szabályokat is módosították, amit az Európai Központi Bank és több nemzetközi jegybanki vezető a monetáris függetlenés súlyos megsértésekétek rótt fel, bár a törvény végül módosításokkal éppen. A Tanács szó többséggel dönt, szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt, és a 2005-ös reform óta hivatalosan is közli a jegyzőkönyv rövidített változattát valamint az egyes tagok szavazatát, jelentősen növelve az intézmény kommunikációjának nyitottságát. Bár az elnök, vagy távolléteben az elnökhelyettes képviseli a hivatalos álláspontot, a tagok saját véleményük nyíltan is elmondhatják, az elnökhelyettest pedig évente maguk választják – ez a rugalmas és átlátható működés miatt a Tanács a hazai gazdaságpolitika egyik legfigyeltebb szereplője.