Békés vármegye (1950 és 2022 között, illetve 2026. október 1-jétől ismét Békés megye) Magyarország délkeleti részén, az Alföldön található, területe 5631 km² (a 7. legnagyobb), lakossága pedig közel 315 ezer fő (a 12. legnépesebb). Székhelye a "Viharsarok fővárosaként" ismert Békéscsaba, amely a hungarikumnak számító csabai kolbászáról és ennek fesztiváljáról híres, de a megye további kiemelkedő célpontja a várkastélyáról és várfürdőjéről nevezetes Gyula, a fürdőváros és ipari központ Orosháza, illetve az arborétumáról és a Mini Magyarországról ismert Szarvas. A felszín szinte tökéletesen sík, mindössze 81 és 106 méteres tengerszint feletti magasságú, ezt elsősorban a Körösök folyórendszere alakította ki, amely termékeny csernozjom talajt hozott létre, így ez az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági régiója. A térség történelme évezredekre nyúlik vissza, I. István király még a honfoglalás után alapította meg, de a tatárjárás és a török hódítás szinte teljesen elpusztította; a 18. században német, szlovák, szerb és román telekkkel népesült újra, majd az 1858-as, Pest-Békéscsaba közti vasútvonal fellendítette a gazdaságot. Míg a megye a mai napig a mezőgazdasági, valamint a termál- és gyógyfürdőturizmusáról (például a Körös-Maros Nemzeti Park gazdasági világáról) is jól ismert, de békés története és a Tiszántúli gazdasági hálózatának központja is maradt.