A forintérmék Magyarország hivatalos fizetőeszközei 1946. augusztus 1. óta, amelyeket a pengő hiperinflációja utáni gazdasági stabilizáció jegyében vezettek be a bizalom helyreállítására. A vereteket a Magyar Pénzverő Zrt. (korábban Állami Pénzverő) készíti, és a Magyar Nemzeti Bank hozza forgalomba, miközben az érmék értékállóságát a történelmi helyzet is alakította: a fillérek megszűnése után az egyforintos, majd 2008-tól az ötforintos lett a legkisebb, 2009-től pedig a kétszázforintos a legnagyobb címlet. A viharos XX. századi magyar történelem – a fordulat éve, a Rákosi- és a Kádár-korszak – a pénzterveken is nyomon követhető volt, hiszen a Kossuth-címert felváltották a kommunista korszak államcímerei, miközben az anyaghasználat (réz, alumínium, ezüst) is igazodott a kor elvárásaihoz. A forgalmi érmék mellett jelentős az emlékérmék világa is: a gyűjtőknek szánt nemesfém (ezüst, arany) példányokat gyakran évfordulókra, például az 1848-as forradalom centenáriumára verték, de a numizmaták által is vitatott, hogy ezek valójában forgalomban is részt vettek-e. A jelen szócikk tehát nem csupán fémtárgyakat, hanem a huszadik századi magyar gazdaság és politik vizuális lenyomatát mutatja be, ami a kezdeti kétfillérestől a mai kétszázforintosig tartó evolúcióval zárul.