Az agyhártyagyulladás (meningitis) az agyhártyák életveszélyes gyulladása, amely sürgősségi orvosi beavatkozást igényel, és gyógyulás után is maradandó idegrendszeri károsodást okozhat. A betegséget leggyakrabban fertőzések (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták) váltják ki, de nem fertőző okok (pl. rák, koponyasérülés, sugárzás) is állhatnak a háttérben. A jellegzetes tünetek közé tartozik a rendkívül erős fejfájás, nyakmerevség, hirtelen magas láz és tudatzavar, de ezek csak az esetek mintegy 44%-ában jelentkeznek együtt; a meningococcus fertőzésre jellemző, gyorsan terjedő bőrkiütés is figyelmeztető jel lehet. A bakteriális agyhártyagyulladás kórokozói koronként változnak (pl. újszülötteknél B-streptococcus, nagyobb gyerekeknél meningococcus és pneumococcus), de időben, célzottan adott antibiotikumokkal teljes gyógyulás érhető el. Szerencsére egyes kórokozók (meningococcus, pneumococcus, mumpszvírus) ellen már védőoltás is rendelkezésre áll, ami jelentősen csökkenti a megbetegedés kockázatát. A diagnózisban hagyományosan használt Kernig- (1882-től) és Brudzinski-jel azonban egy 2002-es kutatás szerint nem teljesen megbízható, ezért a gyors felismerés és a korai kezelés kulcsfontosságú a túléléshez.