Kánikula néven nevezzük Közép-Európában azt a május végétől augusztus végéig tartó, több napig vagy akár hetekig is elhúzódó, jellemzően csapadékszegény időszakot, amelyet tartósan magas nappali és éjszakai hőmérséklet kísér. A szó a latin Canicula („kiskutya”) elnevezésből ered, ami a Szíriusz csillagra utal, mivel a Földközi-tenger térségében a nyár kezdete egybeesik ennek a csillagnak a felkeltével. Kialakulásában gyakran meghatározóak az Észak-Afrikából érkező szaharai légtömegek, és gyakoriságukat a klímaváltozás is fokozza. A jelenség egészségügyi hatása jelentős, főként az idősek és gyermekek szervezetét terheli meg, és az idősek körében akár a halálozási arány megugrását is okozhatja. Gazdasági szerepe az utóbbi évtizedekben a légkondicionálók elterjedésével nőtt meg, mivel ezek miatt az elektromos hálózatok csúcsterhelése a téliről a nyári időszakra tolódott át. A magyar nyelvben a 16. században bukkant fel először, és a kifejezés számos más nyelvben is megtalálható, például a német Hundstage vagy az angol dog days formájában, míg az orosz каникулы szó már vakációt jelent.