A betegség az egészség ellentéteként fogható fel, az életfolyamatok zavarát és a testi-lelki-szellemi egyensúly felborulását jelenti, és lehet örökletes, fertőző, sérülésből vagy akár lelki (pszichoszomatikus) eredetet. A pszichés betegségek megítélésében négy kritérium (eltérés, szorongás, működésképtelenség és veszélyeztetés) játszik szerepet, az egységes diagnózis érdekében pedig 1993-tól a WHO által kiadott, betűk és számok kombinációjából álló BNO (Betegségek nemzetközi osztályozása) kódrendszert használják. Kialakulásában belső és külső tényezők játszanak, és az életkor is meghatározó: a csecsemőknél a táplálkozási hibák, a felnőtteknél a daganatos, az időseknél pedig a szív- és keringési betegségek a gyakoribbak. A WHO adatai szerint a globális betegségteher jelentős részét a krónikus, nem fertőző kórképek (szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, daganatok) adják, míg a fertőző betegségek – mint a tuberkulózis, a HIV/AIDS és a malária – az alacsony jövedelmű országokban maradnak meghatározóak. A 20. század második felétől a fejlett országokban az életmóddal összefüggő betegségek kerültek előtérbe, így a hatékony megelőzés kulcsa a helyes táplálkozásban, a fizikai aktivitásban, a káros színházak visszaszorításában és a járványos kórokok elleni védőoltásokban rejlik.